rámtört a hirtelen semmiség.hiába olvasok ki 50 oldalt, iszok mézescitromos teát, nézem végig a blogokat, faszbukot, beszélek, tanulok, zenéthallgatok, ülök, állok, macskátkeresek, de mégse engedem be mert ijenkor már éhes és meg kéne etetni, és ahozz ki kéne mennie és megint…