ma viszonylag sok dolog történt ahoz képesst h máskor semmi.
zongitanulás hejett zenét üvölttettem és az ülőgarnitúrákon ugralva énekeltem.
na aztán zongin ottvolt a teofil, akinek totál nem lehet ráismerni a hangjára.
kaptam karácsonyi darabot, szal nem fogok unatkozni. és megértő volt orsi néni, ahoz képest h kb nem tudtam semmit.
[csomómindenkit ma láttam utoljára 1csomó időre =(]
na szal zongi után mentünk anyával andinak ajándékot nézni.vettünk is néhány dolgot.
már csak anyának nincs kb. semmi ajándékom.
aztán mentünki tovább. aztán jött velem szembe valaki. és ránéztem.
wow. annyira angyal arca volt. másh nem tudnám leírni.
aztán néztünk kabátot, amit persze nem találtunk.
legalábbis amit én hajlandó lennék felvenni.
ezután hazajöttünk és nagyonnagyon fájt a fejem-.
és 2 órán keresztül lassú halk számokat hallgattam. majem elaludtam.
mennem kellett hittanra. hát az vicces volt.2en voltunk. szal elkezdtünk dumálni a pappal.
amiből ez lett:

pap: és hány százalék esély van rá, h tútléled?
én: hát.. 100, remélem...
pap: hm. *úgy néz rám mint aki ezt nem hiszi el*
képzeld egy ismerősömnek véletlen más injekciót adtak be, aztán rájöttek. és kijelentették, h 1,5 órája van még hátra. bence, te mit csinálnál akkor?
bence: hát nemtom...
pap: gyónnál, áldoznál, aztán másra nem is lenne időd...
ja és megírhatnád a végrendeleted.

szal a pap megpróbáld meggyőzni h holnap meghalok. xD
jameg arról is h szeressük elvis presley számait, mer tökjók.
a 2 terv közül 1ikse sikerült neki.
ennyi.