deannyirahihetetlenülelegemvanasokfaszságból. jó hogy senkire nem lehet számítani.

új kedvenc:

Korbácsolj fel egy égitestet,
Amit álmos őszi reggel a festő 
Feketére festett.

Ez az az éjjel, ami más mint a tegnap,
Ha akarom szép, ha akarom kék,
Ha akarom durva.

Szégyen, hogy fázol, a Nap kitágul 
És a szemed egy görbe fátyol,
Azon egy tündérlány kirándul.

Karistolna akárkibe,
De nem lesz soha senkije.
Szeméből, mint gazdátlan ág,
Kicsüng a pusztuló világ.

A morcos hegyeken túl lakik egy bálna,
A szája nyitva, az arca rozsda,
A tenger foglya, a tenger foglya...