olvastam tegnap órákon keresztük interjú a vámpírralt. tökjó =) nem ojan könyv, amit nem tudok letenni. viszont mégis leginkább olvasni van kedvem, órákon át. éjfélig.
tegnap még andival is csomó időt dumáltam. igaz, tudom csak azért, mert nincs tévé és uncsizott. van, hogy hetekig köbö nem is foglalkozunk 1mással, aztánmeg mindha össze lennénk nőve. és néztünk vmi megás csajt youtubeon, akinek naonjó hangja volt. csak a ribancstílusú zsúricsajoknak nemtetszett a darkos kinézete. meg elég bunkó is volt...
este 9kor meg elkezdtem zongorázni valakinek aki már nem él. és örültem h köbö sikerült meghallanom a dallamot, hogy felismrerhető amit játszok.
próbáltam érezni a vérem ízét amikor vérzett a szám, de túl kevés volt a vér.
reggel negyedóra késéssel értem be. nem is próbáltam sietni. minek? úgyse lesz semmi. különbenis, néha a saját életem ami leginkább nemérdekel. és néztem ahogy a nap fénye csillogott a havon. ritkán esik a hó. ritkán süt a nap télen. ettől ojan szép. na ennyi. és más is írhat blogot. ennyi.